Mi is az a só?
A konyhasó, vagyis a nátrium-klorid egy szervetlen, nem élő anyagból származó vegyület, melyet nátrium és a klorid ionok alkotnak. A szervezet megfelelő működéséhez ezekre feltétlenül szükség van, ám a túl kevés vagy túl sok só káros lehet az egészségre.
A só többek között az alábbi folyamatokban játszik kulcsfontosságú szerepet:
- segít felszívni és továbbítani az étrendből bevitt tápanyagokat
- hozzájárul a vérnyomás szabályozásához
- alapvető a megfelelő folyadékegyensúlyhoz
- elengedhetetlen az idegi jelek megfelelő továbbításához
- szerepe van az izmok összehúzódásában és ellazulásában
A só néhány pozitív hatása szervezetünkre
1. Segít a tápanyagok felszívódásában és továbbításában
A só alkotóelemei, mind a nátrium, mind pedig a klorid fontos szerepet lát el a vékonybélben. A nátrium segít felszívni az étrendből bevitt kloridot, cukrot, vizet és aminosavakat. A klorid természetes sósav (hidrogén-klorid) formájában a gyomornedv fontos összetevőjeként is jelen van, így tovább segíti az emésztési folyamatokat és a tápanyagok felszívódását.
2. Szerepet játszik szervezetünk energiaszintjének szabályozásában
A kálium és a sóban is megtalálható nátrium elektrolitok lévén a sejteken kívül és belül lévő folyadékban is természetesen jelen vannak. Az ezen részecskék közötti egyensúly elengedhetetlen az energiaszint megfelelő szabályozásához, az idegek agyi kommunikációjához, az izmok összehúzódásához, és így a szív működéséhez is.
3. A só és a nátrium fontossága szervezetünk hidratálásában
A nátrium elengedhetetlen ahhoz, hogy a vesék, a mellékvesék és az agy szabályozni tudják testünk vízháztartását. Ezek együttes működésének köszönhetően szervezetünk kémiai jelekkel jelzi, hogy adott esetben a víz megtartására, annak a véráramban való a újrafelszívódására, vagy a felesleg vizelettel való eltávolítására van szükség.
A só és a nátrium hatása a vérnyomásra
Ha túl sok nátrium van a véráramban, az agy jelzi a veséknek, hogy ennek orvoslására több vizet kell engedniük a vérkeringésbe. Ez azonban a vérnyomás növekedéséhez vezethet. A feldolgozott ételekből és a konyhasóból is származó nátrium bevitelének csökkentésével szerencsére kevesebb víz kerül a véráramba, így nagyobb eséllyel marad az egészséges értékek között vérnyomásunk.
Túl kevés nátrium?
A hiponatrémia, másnéven nátriumhiány általában egy mögöttes rendellenesség jele. Kialakulásának oka lehet például a nem megfelelő antidiuretikus hormon szekréció (ADH), melyért a hormonháztartást befolyásoló rendellenességek, bizonyos gyógyszerek és egészségügyi állapotok is felelősek lehetnek. A túlzott vízfogyasztás, a hosszan tartó hányás vagy hasmenés, egyes diuretikumok, vizelethajtók alkalmazása, illetve vesebetegségek is összefüggésbe hozhatók a nátriumhiány kialakulásával. Ezek mellett a megfelelő hidratálás nélküli túlzott és folyamatos izzadás szintén lehetséges ok, különösen azoknál, akik hosszú állóképességi versenyeken, például maratonon és triatlonon vesznek részt. Számukra kifejezetten ajánlott a nátriumot is tartalmazó elektrolit italok, mint például a Mannavita ElektronyK+ italpor rendszeres fogyasztása.
A túlzott sófogyasztás következményei
Noha a só, illetve az abban is megtalálható nátrium számos testi folyamathoz elengedhetetlen, a hosszútávú és túlzott sófogyasztás ártalmas lehet. A magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri megbetegedések, a vesebetegség, a fokozott vízvisszatartás és az abból eredő duzzadások illetve a kiszáradás kockázata jelentősen megnő, ha túl sok sót fogyasztunk.
A fenti információk tájékoztató jellegűek!
Források:
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/PMC5098396/
