Az esetenként előforduló pánikrohamokat sokan megtapasztalják életük során. Pánikbetegség esetén azonban a pánikrohamok gyakran ismétlődnek, és jelentősen negatív hatással vannak az életminőségre és a mentális egészségre. Pánikbetegségről akkor beszélünk, ha négy vagy több pánikrohamunk volt, illetve attól tartunk, hogy újabb pánikrohamokat tapasztalunk. A pánikrohamot kiválthatja például stressz és félelem is. A pánikepizódok során fizikai tünetként legtöbben fokozott szívverést, izzadást, légszomjat, és szédülést tapasztalnak. A pánikbetegség tünetei ijesztőnek és nehezen kezelhetőnek tűnhetnek, ám életmódbeli változtatásokkal és természetes étrend-kiegészítőkkel csökkenthetjük ezek gyakoriságát és intenzitását.
Mik a pánikroham legjellemzőbb tünetei?
A pánikroham legtöbbször hirtelen kezdődik, és átlagosan 5-20 percig tart. Van, hogy a pánikrohamot egy adott esemény vagy külső inger váltja ki, de határozott előjel vagy egyértelmű ok nélkül is előfordulhat. A tünetek gyakran egyidejűleg jelentkeznek, és jellemzően az alábbiak lehetnek:
- félelem, halálfélelem
- szapora szívverés
- szorító érzés vagy fájdalom a mellkasban
- légszomj és fuldoklás érzése
- szédülés
- hányinger
- hidegrázás és izzadás
- zsibbadás vagy bizsergés az arc és a végtagok területén
- remegés
A pánikbetegség lehetséges okai és kockázati tényezői
A pánikbetegség kialakulásának okait illetően sajnos egyenlőre megannyi kérdés áll fenn, és jelenleg is számos kutatás van folyamatban ezek megválaszolásának, és a betegség jobb megértésének reményében. Az eddigi vizsgálatok szerint a pánikbetegség előfordulásában számos tényező szerepet játszhat, ezek közé tartoznak például a következők:
Szorongás
Vizsgálatok szerint a szorongásra való hajlam és a már kialakult szorongásos zavarok is összefüggésbe hozhatók a pánikrohamok előfordulásával és a pánikbetegség kialakulásával. Mind a szorongás, mind pedig a pánikbetegség hosszan elhúzódó állapotok lehetnek, és akár egyidejűleg is fennállhatnak. A szorongásos zavarok sajnos sokakat érintenek. Ők gyakran állandó aggodalomról, ingerültségről, és a túlterheltség nem szűnő érzéséről számolnak be az állapot során. A pánikroham a szorongáshoz hasonlóan felléphet a legkülönbözőbb helyzetekben és környezetekben. Fontos megjegyezni, hogy az állandó, vagy gyakori szorongás úgynevezett generalizált szorongásos zavarra (GAD) utalhat, és mielőbbi, szakember által meghatározott és felügyelt kezelést igényel.
Ha gyakran tapasztalunk szorongást és pánikrohamokat, fontos, hogy segítséget kérjünk. A megfelelő terápia, és az életmód módosítása, illetve egyes étrend-kiegészítők és gyógyszerek alkalmazása mind segíthetnek a szorongás csillapításában és a pánikrohamok kockázatának csökkentésében.
Genetikai faktorok
Néhány vizsgálat szerint bizonyos genetikai tényezők növelhetik a pánikbetegség kockázatát. Egy nemrég készült tanulmány szerint akár 40 különböző gén is összefüggésbe hozható a pánikbetegségre való hajlammal. Ezen gének többsége a szervezetünkben található neurotranszmitterek összetett rendszeréhez kapcsolódik, és hatással van azok működésére. A neurotranszmitterek fontos szerepet játszanak az idegsejtek közötti kommunikáció szabályozásában, és az ezeket érintő zavarok számos rendellenességben, így akár a pánikbetegség fokozott kockázatában is megmutatkozhatnak.
Egy korábbi vizsgálat szerint az úgynevezett „COMT” gén változásai szintén összefüggésbe hozhatók a pánikbetegség előfordulásával. Ez a gén hatással van egy fontos, a kognitív képességekre ható és a viselkedés szabályozásában is szerepet játszó enzim működésére. Ezen genetikai tényezők a stressz, a traumák és a szorongás fennállása esetén jelentősen növelik az állapot kialakulásának esélyét.
Életviteli változások
A pánikbetegség összefüggésbe hozható az életünk során előforduló jelentős változásokkal, meghatározó életeseményekkel is, még abban az esetben is, ha ezek az események nem negatív változások. Ezek közé tartoznak például a következők:
- iskola- vagy munkahelyváltás
- költözés
- házasságkötés
- a család gyarapodása
- utazás
- egy fontos személy elvesztése
Az átmeneti időszakokban, illetve meghatározó eseményeket követően fontos, hogy fokozott figyelmet fordítsunk mentális egészségünkre, és a stressz megfelelő kezelésére, valamint az elegendő alvásra, és természetesen a változatos és egészséges táplálkozásra. Ilyenkor szeretteink is segíthetnek a változás kezelésében, valamint mentálhigiénés szakember segítségét is igénybe vehetjük.
A nem és a kor, mint kockázati tényezők
Egyes beszámolók szerint szerint a nők nagyobb valószínűséggel szenvedhetnek pánikbetegségben, mint a férfiak, és a szorongásos zavarok, köztük a pánikbetegség szintén gyakoribb lehet nőknél, mint férfiaknál. Eddigi vizsgálatok szerint a pánikbetegség gyakrabban fordul elő fiatal felnőtteknél, mint más korcsoportokban, és tünetei gyakran 20 és 24 éves kor között jelentkeznek először.
Milyen súlyos következményekkel járhat, ha nem kezeljük a pánikbetegséget megfelelően?
A pánikbetegség jelentős hatással lehet a mindennapi életre, az életminőségre, és az egészségre, így megfelelő kezelése kiemelkedően fontos. Vizsgálatok szerint a nem megfelelően kezelt pánikbetegség a következő káros egészségügyi állapotok megjelenését vonhatja maga után:
Agorafóbia
Az agorafóbia egy szorongásos zavar, amelyet a nehezen elkerülhető vagy kínos helyzetektől való intenzív félelem jellemez. Ezek a helyzetek magukban foglalhatják a nyílt tereket, a zsúfolt helyeket, a tömegközlekedést vagy az otthonon kívül tartózkodást. Az agorafóbiában szenvedők gyakran kerülik ezeket a szituációkat, ami jelentős nehézséget okozhat a mindennapi életükben.
További mentális egészségügyi zavarok
A nem megfelelően kezelt pánikbetegség növelheti más mentális egészségügyi állapotok, például a depresszió és további szorongásos zavarok kialakulásának kockázatát.
Társadalmi elszigetelődés és kapcsolati problémák
A pánikbetegségben szenvedők a pánikrohamokat kiváltó helyzetektől való félelem és ezek kerülése végett visszavonulhatnak a társadalmi tevékenységektől és kapcsolatoktól, ami a magányosság érzéséhez és az egészséges kapcsolatok fenntartásának nehézségéhez vezethet. Ez tovább súlyosbíthatja a már fennálló rendellenességeket, egy lefelé tartó spirált eredményezve.
Gyenge iskolai vagy munkahelyi teljesítmény
A pánikrohamok és az azok előfordulásától való állandó félelem megnehezítheti a koncentrációt, és így negatívan hathat az iskolai vagy munkahelyi teljesítményre is.
Fizikai panaszok
A pánikzavarral összefüggő krónikus stressz hozzájárulhat az olyan fizikai egészségügyi problémák megjelenéséhez, mint például a fejfájás, az emésztőrendszeri panaszok, a magas vérnyomás, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések.
Gyógyszer- vagy kábítószer-függőség
A pánikbetegség súlyos tüneteivel való megbirkózás érdekében sajnos sokan alkoholhoz, gyógyszerekhez, vagy kábítószerekhez fordulnak, ami függőséghez vezethet és további mentális és fizikai panaszok kialakulását eredményezheti.
Öngyilkos gondolatok
A súlyos pánikzavar, különösen, ha más mentális egészségügyi állapotokkal együtt áll fenn, növelheti az öngyilkos gondolatok és viselkedés kockázatát. Kulcsfontosságú, hogy még időben segítségért forduljunk és megkezdjük a megfelelő kezelést a panaszok enyhítése, valamint a további súlyos egészségkárosodás elkerülése érdekében.
Hogyan enyhíthetjük panaszainkat és növelhetjük a kezelés hatékonyságát?
A megfelelő életmódbeli változtatások és bizonyos természetes étrend-kiegészítők alkalmazása előnyös lehet a pánikrohamok és a pánikbetegség kezelésében. Az egészségtudatos életmód, a rendszeres testmozgás, a megfelelő alváshigiéné és az olyan stresszkezelési technikák, mint például a légzésgyakorlatok, a meditáció vagy a jóga segíthet szabályozni a pánikrohamokkal összefüggő idegrendszeri választ, és javítani a mentális jólétet.
A különböző természetes tápanyagokon és gyógynövényeken alapuló készítmények rendszeres, vagy időszakos alkalmazása szintén enyhülést nyújthat a pánikrohamok során, illetve pánikbetegség esetén. Az ashwagandha például egy olyan adaptogén gyógynövény, mely csökkentheti a pánikrohamok gyakoriságát és intenzitását a szervezet stresszválaszának szabályozásával és azon keresztül az érzelmi egyensúly elősegítésével. Egy másik hasznos gyógynövény, az astragalus, az immunrendszerre gyakorolt erősítő és általános gyulladáscsökkentő tulajdonságairól ismert, és segíthet megőrizni az idegrendszer egészségét és csökkenteni a pánikrohamokkal és a pánikbetegséggel összefüggő fizikai tüneteket is. A magnézium, valamint a B-vitaminok komplex formában való alkalmazása és a D-vitamin fogyasztása segíthet fenntartani a megfelelő neurotranszmitter-egyensúlyt és támogatni az idegrendszert a pánikepizódok kezelésében. Egyes bezámolók szerint az orbáncfű, az L-teanin és az omega-3 zsírsavak csökkenthetik a pánikrohamok gyakoriságát és súlyosságát, elősegítve a relaxációt és támogatva a mentális egészséget.
Ajánlott termékek:
- Mannavita Ashwarax, bővebb információ az Ashwaraxról: https://www.ashwagandha.hu/
- Mannavita Manna-D
A fenti információk tájékoztató jellegűek! Hosszú ideig fennálló, nehezen szűnő, gyakran visszatérő, vagy súlyosbodó panaszok esetén forduljunk orvoshoz!
Források:
https://examine.com/outcomes/panic-attacks/
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/NBK430973/
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/PMC6354045/
https://examine.com/conditions/panic-disorder/
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/15569891/
https://examine.com/conditions/anxiety/
https://examine.com/supplements/ashwagandha/
https://examine.com/summaries/study/dpnja0/
https://examine.com/summaries/study/pdNYR9/
https://examine.com/summaries/study/r1Mre0/
https://examine.com/supplements/astragalus/
Fotók a megjelenés sorrendjében: Julia Volk,
Mikhail Nilov, Ivan Samkov, Ron Lach,
